[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Aranypajzs projekt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Aranypajzs projekt (egyszerűsített kínai: 金盾工程; pinjin: jīndùn gōngchéng), közismert nevén a kínai nagy tűzfal a Kínai Népköztársaság Közbiztonsági Minisztériumának az internet cenzúrázása céljából létrehozott projektje. Megerősített (szigorított) változata 2012 decemberében lépett életbe.[1]

Története

[szerkesztés]

Az Aranypajzs projekt első tervei 1998-ban születtek meg. A projekt első fázisa 2003 novemberében indult el és 3 évig tartott. A mostani, második fázis a tervek szerint két év múlva ér véget. A Kínai Központi Televízió (CCTV) híradása szerint a projekt az első fázis elindulásáig, 2002-ig 800 millió USA dollár-ba került.[2] Becslések szerint kb. 30 000 rendőrségi alkalmazott foglalkozik a projekttel.[3]

Közismert nevét (kínai nagy tűzfal) a számítástechnikában alkalmazott tűzfalakról és a kínai nagy falról kapta.

Cenzúrázási technikák

[szerkesztés]

Az internetes tartalmak cenzúrázására alkalmazott leggyakoribb technikák:

  • IP-címek blokkolása. Bizonyos IP címek esetében az összes TCP protokoll (például HTTP, FTP, POP3) blokkolva van. Olyan szerverek esetében, amelyek több website-ot is kiszolgálnak, a szerverről egyetlen website sem érhető el.
  • DNS-szűrés és átirányítás. Egyes tartományneveket a DNS szerver egyáltalán nem old fel, vagy hibás IP címet küld vissza. Ez a módszer az összes TCP protokollt érinti.
  • URL-szűrés. A kért URL-ek szűrése kulcsszavak alapján. Ez a módszer a HTTP protokollt érinti.
  • Csomagszűrés. A TCP-csomagok szűrése gyakran előforduló kulcsszavak alapján. Ez a módszer az összes TCP protokollt érinti, különösképpen a keresőprogramok által visszaküldött weboldalakat.
  • Kapcsolat bontása. Amennyiben valamilyen szűrő bontotta a TCP kapcsolatot, a rendszer egy bizonyos ideig (jellemzően 1-30 percig) a további kapcsolódási kísérleteket is blokkolja.

Cenzúrázott tartalmak

[szerkesztés]

A leggyakrabban cenzúrázott tartalmak (a lista nem teljes):

  • Betiltott csoportok (például a Falun kung) weboldalai
  • Hírforrások, melyek gyakran foglalkoznak tabutémákkal, például a rendőrségi brutalitással, az 1989-es Tiananmen téri eseményekkel, a demokráciával. (Blokkolva vannak például a Voice of America, a BBC News, a Yahoo! Hong Kong oldalai.)
  • A Kínai Köztársaság (Tajvan) kormányának, médiájának, egyéb szervezeteinek weboldalai
  • Obszcén, pornográf weboldalak
  • A Dalai lámához, tanításaihoz, valamint Tibet függetlenségéhez kapcsolódó weboldalak.
  • Egyéb, „felforgatónak” ítélt weboldalak (például BBC Sports).
  • Teljesen blokkolja a Gmailt Kína

A blokkolás alatt álló weboldalakat a népszerű kínai keresőprogramok, mint a Baidu és a Google China alig vagy egyáltalán nem indexelik:

  • A Baidu keresőprogram találati oldala nem cenzúrázott témára: 匈牙利 (Magyarország)
  • A Baidu keresőprogram találati oldala cenzúrázott témára: 法轮功 (Falun Gong) - A linkre kattintva előfordulhat, hogy a Baidu egy ideig nem lesz elérhető.

A cenzúra kikerülése

[szerkesztés]

A cenzúra kikerülésére számos módszer létezik, ezek közül a leggyakoribbak:

  • IP-cím-alapú szűrés esetén proxyszerverek használata
  • DNS-szűrés esetén alternatív DNS szerverek használata, illetve tartománynevek helyett IP-címek megadása
  • URL-szűrés esetén URL-kódolás használata
  • Titkosított protokollok (például VPN, SSL, Tor) használata

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
  • caonima, a kínai cenzúraellenesség szimbóluma