Alvaro Načinović
| Alvaro Načinović | |||||||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1966. március 22. (58 éves) | ||||||||||||||||||||||||
| Születési hely | Fiume, Jugoszlávia | ||||||||||||||||||||||||
| Állampolgárság | horvát | ||||||||||||||||||||||||
| Magasság | 195 cm | ||||||||||||||||||||||||
| Poszt | beállós | ||||||||||||||||||||||||
| Profi klubok1 | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
| 1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. * Mérkőzések (gólok száma) | |||||||||||||||||||||||||
| Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
Alvaro Načinović (Fiume, 1966. március 27. –) olimpiai bajnok jugoszláv majd horvát válogatott kézilabdázó.[1]
Pályafutása
[szerkesztés]Klubcsapatokban
[szerkesztés]Načinović először a Zamet klubjában játszott ifjúsági szinten, majd 1983-ban felkerült a felnőtt csapathoz.
1987-ben megnyerte a csapattal a jugoszláv másodosztály küzdelmeit és feljutott az élvonalba. Két évvel később, Darko Dunato távozása után Načinović lett a csapat kapitánya.[2]
Öt szezont töltött még az első osztályban a Zametnél, majd az Zagreb Loto csapatában folytatta pályafutását. Az 1991-1992-es szezonban tagja volt a történelmi triplázást elérő zágrábi csapatnak, amely a bajnoki cím és a hazai kupa mellé megnyerte a legrangosabb nemzetközi klubtrófeát, a Bajnokcsapatok Európa-kupáját.
Načinović 1992 nyarán visszatért Zametbe, majd újabb egy szezon elteltével a szlovén Pivovarna Laško Celje játékosa lett. Öt évig játszott a klubban és minden szezonban bajnok valamint kupagyőztes lett.[3] Az 1996–1997-es és az 1997–1998.as szezonban bejutottak a Bajnokok Ligája legjobb négy csapata közé.
1998-ban Načinović újból visszatért az RK Zamethez, amely akkoriban Zamet Autotrans néven szerepelt. Ezt követően visszatért a Celjéhez, ahol még két bajnoki címet nyert.
2001-ben a Crikvenica játékosa lett, ahol korábbi csapattársa, Drago Žiljak lett az edzője.[4] Öt szezont játszott még a horvát élvonalban, majd 2006 nyarán bejelentette visszavonulását.[5]
A válogatottban
[szerkesztés]1987-ben ifjúsági világbajnokságot nyert a jugoszláv U21-es csapat tagjaként. Jugoszlávia Spanyolországot győzte le a döntőben.[6] 1988 júniusában debütált a felnőttek között egy Japán elleni mérkőzésen.
Három hónappal később részt vett a szöuli olimpián, ahol Jugoszlávia harmadik helyen végzett miután a bronzmérkőzésen 27-23-ra legyőzte a magyar válogatottat. A jugoszláv válogatottban 33 alkalommal lépett pályára.[7]
Ezt követően az önálló Horvátország nemzeti csapatában szerepelt, amellyel 1993-ban Mediterrán játékokat nyert. Načinović nyolc nagy versenyen lépett pályára horvát válogatott színeiben, az 1995-ös világbajnokságon ezüstérmet, az 1996-os olimpián pedig aranyérmet nyert.[8] Atlantába Svájc ellen ő szerzete csapata első gólját a tornán.[9]
Az olimpiát követően visszavonult a válogatottól, de később meggondolta magát és pályára lépett az 1998-as Európa-bajnokságon is. 2000-ben játszott utoljára címeres mezben. 105 mérkőzésen 165 alkalommal volt eredményes.[10]
Visszavonulása után
[szerkesztés]Visszavonulását követően az RK Zamet sportigazgatója lett.
2012-ben a Sportért Felelős Állami Bizottság tagja lett, rangos állami kitüntetésben részesült és dokumentumfilmeb is szerepelt, amely Fiume város olimpiai bajnokairól szól.[11]
2016-ban két dokumentumfilm jelent meg, az Od ponora do Olimpa és a Prvi Put, amely az 1996-os nyári olimpia eseményeit dolgozza fel.
Atlantában az önálló Horvátország első olimpiai aranyérmét nyerték csapattársaival.[12]
Család
[szerkesztés]Fia, Veron szintén profi kézilabdázó, az RK Zamet játékosa.[13]
Sikerei, díjai
[szerkesztés]- RK Zamet
- Jugoszláv másodosztályú bajnok (1): 1986-87
- RK Zagreb Loto
- Horvát bajnok (1): 1992
- Horvát kupagyőztes (1): 1992
- Bajnokcsapatok Európa-kupája-győztes (1): 1991–92
- RK Celje Pivovara Laško
- Szlovén bajnok (7): 1993-94, 1994–95, 1995–96, 1996–97, 1997–98, 1999-00, 2000–01
- Szlovén kupagyőztes (7): 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 2000, 2001
- Egyéni elismerés
- Ivica Kurtini-díj: 1988[14]
- Franjo Bučar Állami Sportdíj - 1996
- Rijeka (Fiume) olimpiai medáljának tulajdonosa - 2014[15]
- RK Zamet hall of fame - 2015[16]
Kitüntetés
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Zametska "dvorana slave": Nakon otkrivanja dresova Riječani "razbili" Buzet”. [2019. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. április 15.) (horvát nyelvű)
- ↑ „Povijest kluba” (horvát nyelvű)
- ↑ „CPL v številkah”. [2016. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. április 15.) (szlovén nyelvű)
- ↑ „CRIKVENICA - BRODOMERKUR 22:21”, Slobodna Dalmacija (horvát nyelvű)
- ↑ „Rukomet: izvješće sa utakmice Crikvenica : Poreč (29:40)1” (horvát nyelvű)
- ↑ „Trsat je gorio: Alvaro Načinović sjeća se naslova svjetskog prvaka prije 30 godina”, Novi list (horvát nyelvű)
- ↑ „1988 Summer Olympics report”. [2007. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]
- ↑ „RUKOMETAŠI OSVOJILI PRVO OLIMPIJSKO ZLATO” (horvát nyelvű)
- ↑ „SPOMENAR: Gdje su danas pripadnici slavne generacije iz Atlante? = horvát”
- ↑ „U subotu rukometni spektakl "Veliko srce rukometaša" u Gradskoj sportskoj dvorani” (horvát nyelvű)
- ↑ „Odluka o imenovanju predsjednika i članove odbora”, Narodne novine (horvát nyelvű)
- ↑ „Dokumentarni film…” (horvát nyelvű)
- ↑ „Pobjeda mladosti: Zamet u susjedskom derbiju napunio mrežu Umaga” (horvát nyelvű)
- ↑ Jubilarni 20. izbor Jobo Kurtini: završava lov na Ples delfina (horvát nyelven). novilist.hr, 2012. december 13. [2017. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ „OTKRIVENA PLOČA S IMENIMA RIJEČKIH OLIMPIJACA”. [2016. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (croatian nyelvű)
- ↑ „Zamet hall of fame” (horvát nyelvű)
- ↑ „ODLUKU KOJOM SE ODLIKUJU REDOM DANICE HRVATSKE S LIKOM FRANJE BUČARA”, hrvatska.poslovniforum.hr (horvát nyelvű)
Források
[szerkesztés]- Alvaro Načinović profilja az Olympedia oldalán (angolul)
