A tizenkét nidána
| A sorozat témája Buddhizmus |
|---|
 |
|
|
|
Körvonalakban |
A tizenkét nidána (páli/szanszkrit: निदान nidāna "ok, alap, forrás vagy eredet") a buddhista pratítjaszamutpáda (függő keletkezés) tanának alkalmazása. A keletkezéssel járó dukkha (szenvedés) eredete az avidja (tévelygés).
A láncolat visszafordítása
[szerkesztés]A szenvedést (dukkha) fenntartó jelenségek közötti kapcsolatok megértése eljuttat a nirvánába, amely a szanszárától való teljes megszabadulást jelenti.[1]
A jelenségek csupán addig léteznek, amíg az őket fenntartó tényezők jelen vannak.[2] Ezt az ok-okozati összefüggést a leggyakrabban a következőképpen szokták kifejezni:[3]
| „Ha ez létezik, az keletkezik. Ennek a keletkezésével az keletkezik. Ha ez nem létezik, az nem keletkezik. Ennek a megszűnésével az megszűnik.” | |
Az okozati lánc visszafordítása megmutatja, miképp lehet véget vetni a szenvedésnek.
Három élet sorozata
[szerkesztés]A nikájákból nem kapunk szisztematikus magyarázatot a nidána sorozatokra.[4] A magyarázószövegekben használták a nidánákat, amiket három egymást követő életen keresztül mutatnak be.[5] Az első két nidána az előző, a középső 8 a jelenlegi és az utolsó kettő a következő életre vonatkoznak.[6]
A 12 nidána
[szerkesztés]| Ok | Okozat | Magyarázat[7] |
|---|---|---|
| Tévelygés - (Avidja) | Késztetések (szándékos késztetések/cselekedetek) - (Szankhára) | Nem érteni a szenvedést, nem érteni a szenvedés okát, nem ismerni a szenvedés megszüntetését, nem ismerni a szenvedés megszűnéséhez vezető gyakorlatokat: ezt nevezik tévelygésnek. |
| Késztetések (szándékos késztetések/cselekedetek) (Szankhára) | Tudatosság (újjászületés tudatosság) - (Vidnyána) | Három késztetés van: testi, verbális és mentális késztetés. |
| Tudatosság (újjászületés tudatosság) - (Vidnyána) | Név-és-forma (mentálisan és a test valóságában) - (Námarúpa) | A tudatosság hat osztálya: szem-tudatosság, fül-tudatosság, orr-tudatosság, nyelv-tudatosság, test-tudatosság, tudat-tudatosság. Ez a tudatosság. A tudatosság és a szervek egymás nélkül nem működnek. |
| Név-és-forma (mentálisan és a test valóságában) - (Námarúpa) | Hat érzékterület - (Sadájatana) | Érzés, érzékelés, szándék, érzések és figyelem: ezeket nevezik névnek. A négy fő elem és az azoktól függő test: and the body dependent on the four great elements: ezt nevezik formának. |
| Hat érzékterület - (Sadájatana) | Kapcsolódások - (Szparsa) | A szemek, fülek, orr, nyelv, test és tudat jelenti a hat szervet. |
| Kapcsolódások - (Szparsa) | Érzések - (Védana) | A tárgy, az érzékszerv és az ahhoz tartozó tudat kapcsolódását nevezzük kapcsolódásnak. |
| Érzések - (Védana) | Sóvárgás - (Tanha) | Az érzékelés hat formája: látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás és intellektuális érzékelés (gondolat). |
| Sóvárgás - (Tanha) | Ragaszkodás - (Upádána) | Hatféle sóvárgás: formák, hangok, szagok/illatok, ízek, érintések (masszázs, szex, fájdalom), és szellemi igények utáni sóvárgás. |
| Ragaszkodás - (Upádána) | Létesülés (Bhava) | Négyféle ragaszkodás: érzéki ragaszkodás, nézethez való ragaszkodás, szokáshoz való ragaszkodás és saját magunkhoz való ragaszkodás |
| Létesülés (Bhava) | Születés (hasonlít az újjászületés tudathoz) - (Dzsáti) | Háromféle létesülés: érzékelési, formai és forma-nélküli létesülés. |
| ''Születés (hasonlít az újjászületés tudathoz) - (Dzsáti) | Öregkor, betegség, halál és minden szenvedés dukkha) - (Dzsarámarana) | A születés bármiféle létesülés vagy keletkezés lehet. Nem csak egy élet elején lehetséges, hanem egy új állapotot vagy státuszt is jelenthet. |
A következő jellemzések további bepillantást engednek az elképzelésbe...
| 1. tévelygés | (páli: avidja) | |
| 2. mentális késztetések/szándékok | (páli: szankhára szanszkrit: szamszkára) | |
| 3. megkülönböztető tudatosság | (páli: vidnyána) | |
| 4. név és forma | (páli: námarúpa) | |
| 5. hat érzékszerv | (páli: sadájatana) | |
| 6. kapcsolódások | (páli: phassza) | |
| 7. érzések | (páli: védana) | |
| 8. sóvárgás/vágyak | (páli: tanha) | |
| 9. ragaszkodás | (páli: upádána) | |
| 10. születési tényezők létrehozása | (páli: bhava) | |
| 11. születés | (Pali: dzsáti) | |
| 12. az összes szenvedés | (páli: dzsarámarana) |
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Abhidhamma-pitaka - a páli kánon harmadik egysége, a valóság analitikus elemzése
- Dharma - Buddha tanítása
- Pratítja-szamutpáda - a függő keletkezés
- Szanszára - a létkerék
Források
[szerkesztés]- ↑ Bodhi, Bhikku. Transcendental Dependent Arising. Buddhist Publication Society, Kandy Sri Lanka
- ↑ Thera, Nyanaponika. The Four Nutriments of Life: An Anthology of Buddhist Texts. Buddhist Publication Society, Kandy, Sri Lanka, The Wheel Publication No. 105 (2006)
- ↑ [Az általános formula a páli kánon következő részeiben szerepel: MN 79, MN 115, SN12.21, SN 12.22, SN 12.37, SN 12.41, SN 12.49, SN 12.50, SN 12.61, SN 12.62, SN 55.28, AN 10.92, Ud. 1.1 (első két sor), Ud. 1.2 (utolsó két sor), Ud. 1.3, Nd 2, Patiszambhidamagga.]
- ↑ Bhikkhu Bodhi, In the Buddha's Words. Wisdom Publications, 2005, page 313.
- ↑ Bhikkhu Bodhi, In the Buddha's Words. Wisdom Publications, 2005, page 314.
- ↑ www.karuna.hu - Buddhizmus alaptanítás. [2014. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 6.)
- ↑ Lásd DN 15
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- 12 Nidána
- Theodore de Macedo Soares: A 12 nidána
- Buddhaghosa. The Path of Purification: Viszuddhimagga, Translated by Bhikkhu Ñāṇamoli, Pariyatti Publishing (Buddhist Publication Society) (1999). ISBN 1-928706-01-0
- Dalai Láma. Az élet értelme, fordította és szerkesztette Jeffrey Hopkins. Wisdom (1992)
- Geshe Sonam Rinchen. A karma működése: A függő keletkezés 12 láncszeme. Snow Lion (2006)
- Goodman, Steven D.. Situational Patterning: Pratītyasamutpāda. Footsteps on the Diamond Path (Crystal Mirror Series; v. 1-3). Dharma Publishing (1992)
- Thanissaro Bhikkhu. Samyutta Nikaya 12.2: Paticca-samuppada-vibhanga Sutta, Analysis of Dependent Co-arising [archivált változat] (1997). Hozzáférés ideje: 2006. május 12. [archiválás ideje: 2006. május 12.] Archiválva 2006. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben