Chrysler Corporation

Chrysler csoport
Típus	Magántulajdonban
Jogelőd	Maxwell Motor Company National Motor Vehicle Company Dodge
Alapítva	1925
Névadó	Walter Chrysler
Székhely	Detroit, Michigan, USA
Vezetők	Thomas W. LaSorda, vezérigazgató
Alapító	Walter Chrysler
Iparág	Autóipar
Tulajdonos	Stellantis[1][2]
Forma	korlátolt felelősségű társaság
Termékek	Közép-felső kategóriás személyautók, közép-felső kategóriás izomautók, közép-felső kategóriás SUV-k, közép-felsőkategóriás mikrobuszok
Alkalmazottak száma	83 130
Anyavállalata	Fiat Chrysler Automobiles
Leányvállalatai	Chrysler, Dodge, Jeep, Mopar, Lancia
A Chrysler csoport weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Chrysler csoport témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Chrysler Corporation egy amerikai autógyártó. 2014-től a Fiat Chrysler Automobiles holding része. 1925-től a Chrysler az USA három legjelentősebb autógyártója közül – a Ford és a General Motors mögött – többnyire a legkisebbik volt.

Magyarországon legnépszerűbb modellje az Ausztriában is gyártott Chrysler Voyager.

• DeSoto (1928–1961)
• Eagle (1989–1998)
• Fargo (1920-1972, bár a Chryslertől függetlenül ezt a teherautómárkát napjainkig is használják, például Törökországban)
• Imperial (1955–1975)
• Jeep (1941–)
• Plymouth (1928–2001)
• Valiant (1960–1976)
• Rootes Group
  • Commer (1905–1979)
  • Hillman (1907–1976)
  • Humber (1898–1975)
  • Karrier (1904–1970)
  • Singer (1901-1970?)
  • Sunbeam (1901–1978)
  • Talbot (1903–1983)
• Simca (1934–1970)

A Chrysler Corporationt Walter P. Chrysler alapította 1925. június 6-án, a tönk szélén álló Maxwell Motor Company vagyontárgyait átvéve.

Walter Chrysler az 1920-as évek elején lépett be a már akkor gyengélkedő, 1904-ben alapított Maxwell-Chalmers Companyba. 1923-ban a Chalmers befejezte az autógyártást.

1924 januárjában Walter Chrysler bemutatta az első Chrysler modellt, egy, a többinél olcsóbb, hathengeres autót. Az autót a New York-i Commodore Hotelben mutatták be. Walter Chrysler az autót a New York Automobile Show autókiállításon szerette volna megmutatni a nagyvilágnak, de mivel a hathengeres Chryslert még nem gyártották sorozatban, az autó nem vehetett részt a kiállításon. A jó marketingérzékkel rendelkező Chrysler ezért ebben a manhattani luxusszállodában mutatta be autóját a potenciális befektetőknek. A stratégia bevált, a Chase Securities egyik bankembere 5 millió dollárt fektetett a már nagyrészt Walter Chrysler tulajdonában található Maxwell Motor Companyba. A hathengeres autót gyorsan piacra dobták – a megfizethető kategóriában ez volt a legnépszerűbb gyártmány.

1925. június 6-án tehát Walter Chrysler megvásárolta a Maxwell Motor Company fennmaradó részvényeit, és megalapította a Chrysler Corporationt. Az új vállalat rendkívüli növekedésnek indult.

1926 elejére a Chrysler Amerika-szerte majdnem 3800 kereskedéssel rendelkezett, az éves nyeresége meghaladta a 17 millió dollárt. A cég a következő évtized alatt egyre inkább felvirágzott, és több népszerű és jövedelmező modellt készített el, például az 1927-es Imperial 80-at. Ez az autó volt a Chrysler első ténylegesen lenyitható tetejű járműve, és szintén ez volt az első, amelyiknek már színes reklámkampánya volt.

1928-ban a Chrysler új márkákat vezetett be: a Plymouth alsó kategóriás, a DeSoto pedig közép kategóriás autókat készítette. A Chrysler emellett megvásárolt a Dodge testvérek autómárkáját is. Ezzel a lépéssel a Chrysler, a General Motorshoz hasonlóan, az autómárkák széles palettáját tudta kínálni.

Az 1930-as évek során a Chryslerre egyaránt volt jellemző a műszaki újítások sorozata és a rendszeresen visszatérő pénzügyi krízisek kora. Az évtized végére a DeSoto és a Dodge egy pár szegmensben a Chyrsler cégcsoport többi leányvállalatának lett versenytársa.

A nagy gazdasági világválság évei alatt Walter Chrysler foggal-körömmel küzdött a cégéért. 1934-ben a Chrysler bemutatta a Chrysler Airflow-t. Ezzel a forradalmian új modellel a cég szakított a korábbi formatervezési szokásaival, és az aerodinamika tudományos alapjait használva alakította ki a szokatlan formát. A repülőgépekre emlékeztető alakjával az Airflow több jelentős műszaki áttörést is felmutatott (könnyített karosszéria, sebességrekordok). Az Airflow teszteléséhez a Chrysler megépítette az autóipar első szélcsatornáját. Sajnos mindezen innovációk ellenére az Airflow-t a közönség nem fogadta kitörő lelkesedéssel. A válság éveit a Chrysler az alacsony árkategóriás Dodge és Plymouth divízióknak köszönhetően élte túl, amelyek szokványos és népszerűbb modelleket gyártottak.

A Plymouth az olyan ritka márkák egyike, amely a gazdasági válság évei alatt növelte az eladásait. A Chrysler szintén ezekben az években alapította meg az alkatrészgyártással foglalkozó Mopart (Motor Parts), amely azóta is vezető szerepet foglal el az amerikai utángyártott alkatrészek piacán.

Az Airflow bukása hideg zuhanyként hatott a Chrysler márka eladásaira és marketingjére. Az 1940-es és 50-es évek során egy pár kivétellel szinte semmilyen innovációt nem végeztek. Egy ilyen kivétel volt például az 1942-es DeSoto modellek közül néhányon megtalálható billenő fényszóró. A cégcsoportot ebben a korban a Chrysler hadiipari leányvállalata tartotta el, amely többek között az azóta híressé vált Jeepet is gyártotta.

Amerika második világháborús részvételéhez a Chrysler Corporation is hozzájárult a 25 és 28 tonna közötti tömegű harckocsik gyártásával. Az autósok szerencséjére azonban a háborús termelés nem lassította le a Chrysler autógyártását. Az 1940-es évek legjellegzetesebb Chrysler modellje az 1941-ben bemutatott luxusfurgon, a Town & Country volt. A későbbi, modern Town & Country mikrobusz elődje egyszerre kilenc főt szállíthatott. Ez a modell volt az első faoldalú gyártmány, és az új „woody” nagy népszerűségnek örvendezhetett. A kocsi indulóára a meglehetősen szerény 3970 dollárról indult.

A műszaki fejlesztéseket a Chrysler azonban tovább folytatta, és 1951-ben bemutatta a híres motorszéria első tagját, a V8-as HEMI-t.

1955-ben a világháborút követő nehéz formatervezési stílus könnyebbé vált, amikor Virgil Exner Forward Look reklámkampányával bemutatták az új modelleket. Ez a kampány egészen 1961-ig tartott. Az új modelljeivel a Chrysler lekörözte a konkurenseit, és egy pár maradandóan klasszikus formát hozott létre – ilyen volt az 1956-os Plymouth Fury és az 1957-es Chrysler 300C.

Az 1957-es Forward Look második generációs autóiba újításként bekerült a torziós felfüggesztési rendszer. A korábbi modellekkel ellentétben a jármű felfüggesztését nem légdugattyúkkal, hanem fémrugók megcsavarásával érték el. Az új rendszernek köszönhetően az autók tömegközéppontja vezetés közben lejjebb és hátrább került, és így jelentősen javult a vezetési élmény és a komfortérzés. A termelés felpörgése azonban minőségi gondokhoz vezetett, például könnyebben rozsdásodható kocsiszekrényhez. Az amerikai gazdaság recessziójával együtt ezeket a gondok a Chryslert egy újabb válságba taszították.

Az 1960-as évek elején a cég egyszerre hajtott végre jó és rossz befektetéseket.

1960-ban a Chrysler a három nagy amerikai autógyártó közül bevezette az önhordó karosszériát. A unibody illetve monocoque néven is ismert elrendezést a napjainkban is használják – előnye, hogy a karosszéria sokkal merevebb, ezért az autó kevésbé hajlamos a kígyózásra. Az Imperial kivételével a Chrysler összes márkáját e sztenderd alapján építették tovább.

A Vailant új személyautó márka az 1950-es években gyors gyarapodásnak indult, és több mint egy évtizeden át egyre csak növelte a piaci részesedését. 1961-ben ezt a márkát beolvasztották a Plymouthba. Az 1960-as Vailantokba már szinkrongenerátorokat építettek, és 1961-től a Chrysler összes márkáját már szinkrongenerátorokkal árulták, az autóiparban elsőként.

A DeSoto márkánál az 1961-es modellek voltak az utolsók, ezután a Dodge széles választéka és a DeSoto márka általános perifériára kerülése miatt a DeSotót megszüntették. A Plymouth hasonló gondokkal nézett szembe, amikor a testvérvállalata, a Dodge, hasonló modellekkel állt elő és törte le a piaci részesedését. (Többek között ez is hozzájárulhatott a Plymouth márka pár évtizeddel későbbi eltűnéséhez). A Plymouth és a Dodge modelljeinek rosszul átgondolt 1962-es csökkentése több évre visszavetette a Chrysler eladásait és a cég jövedelmezőségét.

1964 áprilisában a Chrysler bemutatta a Plymouth Barracudát, a Vailant kétajtós kistestvérét. A Barracuda hatalmas hátsó ablakával hamar nagy népszerűségre tett szert. Nagyjából két héttel a híres Ford Mustang előtt került piacra, ezért többen a Plymouth Barracudát tekintik az első pony carnak. A Barracuda sajátos formatervezésébe az emberek vagy az első látásra beleszerettek, vagy egy életre megutálták. A Barracuda magasabb minőségű gyártása ellenére a Mustangból 1964 áprilisa és 1965 augusztusa között tízszer többet adtak el.

1966-ban a Chrysler megkezdi az európai terjeszkedését. A brit Rootes Group, a spanyol Barreiros és a francia Simca megvásárlásával megalakul a Chrysler Europe. Ez a lépés fatális tévedésnek bizonyult, mivel abban a korban a brit autóipart jelentős feszültségek jellemezték. Többek között a Rootes üzemei elavultak voltak, termékeik felett elszaladt az idő. A Chrysler a saját márkája javára a Rootes összes márkáját kivonta a piacról. A Simcánál és a Barreirosnál valamennyivel jobb volt a helyzet, de az anyavállalat többi divíziójánál fellépő gondok miatt a Chrysler ezen előbbiek eladása mellett döntött. A Chrysler Europe részlegeit 1978-ban eladta a PSA (Peugeot-Citroën) konszernnek.

A Chrysler az amerikai piacon nagyobb sikerrel járt, és megalkotta az izomautók piacát. Először is a Hemi versenymotorjából készített egy utcai változatot is, majd egy sor elérhető árú ám csúcsteljesítményű, mára már legendássá vált izomautót is gyártott: a Plymouth Road Runnert, a Plymouth GTX-et és a Dodge Chargert. A NASCAR versenyeken elért előkelő helyezések megalapozták a Chrysler autógyár későbbi jó hírét.

A krízis és a siker évei a hetvenes években is egymást váltogatták. A technológiailag egyre elavuló, ám szerkezetileg szilárd négyajtós modellek az 1973-as olajválságot követően ismét jó eladásokat produkáltak, mivel a kisebb autók iránt újra megnőtt a kereslet. Az izomautók új sorozatába fektetett rengeteg erőfeszítést szinte egyik pillanatról a másikra elfújta az olajárak 1974-es rekordára. A Barracuda gyártását pontosan a gyártás megkezdésének tizedik évfordulójának napján szüntették meg.

Az évtized közepén a Chrysler jelentős sikereket ért el a Chrysler Cordoba modellel, a luxuskategóriájú személyautók szegmensének első képviselőjével. A Dodge Aspen/Plymouth Volaré ikerpár 1976-os megjelenése azonban nem volt képes megismételni a Valiant sorozat sikerét. A sorozatos kudarcok miatt a cég egyre csak hátráltatta belépését a kisméretű városi autók egyre jelentőségteljesebb szegmensébe. A gondokat csak tovább növelte a Chrysler Europe 1977-es összeomlása. Az európai leányvállalatot 1978-ban megvette a Peugeot. A sors fintora, hogy a Peugeot segített a Chryslernek a Dodge Omni és Plymouth Horizon megtervezésében – ezt a modellt később Franciaországban Talbot Horizon néven hozta forgalomba. (A Horizon utódja lett az eredetileg Talbot Arizona, ám a Talbot márka megszüntetésével a Peugeot az új autónak a Peugeot 309-es nevet adta).

Nem sokkal ezután a saját márka alatt Mitsubish Galantokat gyártó az ausztrál leányvállalatot, a Chrysler Australiát eladták a Mitsubishi Motorsnak. A Horizon éppen csak elkezdett megjelenni az amerikai piacokon, amikor beütött az 1979-es második olajválság. Az izomautók és a Chrysler többi nagy autójának eladásai szinte a nullára zuhantak vissza, és a cégnek nem voltak a hirtelen megváltozott piac számára megfelelő modelljei.

A tönk szélére került Chrysler 1979. szeptember 7-én egy másfél milliárd dolláros hitelgaranciát harcolt ki az amerikai kormánytól, hogy így kerülje el a biztos csődöt. Ugyanekkor lépett a cégcsoport élére Lee Iacocca, a Ford egyik korábbi igazgatója, akinek hosszú évek munkájával sikerült helyreráznia a céget. A hitelgaranciát a Chrysler Corporation Loan Guarantee Act of 1979 nevű törvénnyel szavazta meg a kongresszus, miután a Chrysler munkásai és a szinte összes kongresszusi választókerületben található Chrysler autószalonok munkanélküliségtől tartó alkalmazottai erős lobbizásba kezdtek. A hitelgaranciának köszönhetően a Chrysler fennmaradt, és többek között kidolgozta az a mikrobusz koncepciót, amely a mai napig is a cégcsoport egyik legerősebb szegmense.

A nyolcvanas évek elejére a Chrysler törlesztette a felvett kölcsönöket, és az úgynevezett K-car platformra gyártott modelljei a piacon sikerre találtak. A Mitsubishivel kialakított Diamond Star Motors vegyesvállalatnak köszönhetően a kompakt autók piacán is erősíteni tudott. A Chrysler 1987-ben a Renault-tól megvásárolta az American Motors Corporationt. Az AMC fő modellje a híres Jeep volt, bár az Eagle Premier is jól jött a Chrysler LH platformjának kialakításához (Chrysler Concorde, Dodge Intrepid, Chrysler New Yorker).

Az évtized elején a Chrysler újra lépéseket tett az európai piacra való visszatérés irányába. Ausztriában Linz mellett létrehozott egy Voyager összeszerelőüzemet, 1993-ban pedig a brit piac számára elkezdett jobbkormányos Jeep modelleket gyártani. Az évtized végére a Chrysler vakmerő modelljeinek köszönhetően (Chrysler PT Cruiser, Dodge Ram, Dodge Viper, Plymouth Prowler) erős piaci helyzetbe került.

1998-ban a Chrysler összeolvadt a német Daimler AG-val és együtt létrehozták a DaimlerChrysler céget. A folyamat elején egy egyenrangú fúzióról volt szó, ám idővel kiderült, hogy a páros domináns tagja a Daimler-Benz lett. Ezt mi sem illusztrálja jobban annál, hogy nem sokkal az összeolvadás után a Chrysler egy újabb pénzügyi krízisben találta magát, ami miatt vészesen alacsony szintre zuhant a közös cég részvénye és ez pánikot váltott ki a cég német vezetésénél.^[forrás?]

A Plymouth márkát 2001-ben leállították és a platformok illetve az alkatrészek közös felhasználásával további költségcsökkenéseket értek el. A Chrysler Crossfire az első Chrysler típus, amely a Mercedesekkel közös alkatrészeket használ. 2004-ben bejelentik egy új V8-as HEMI motor megjelenését. Az új modelleknek és technológiáknak köszönhetően a Chrysler már döntő mértékben járult hozzá a DaimlerChrysler nyereségességéhez.^[forrás?]

Bár 2007 januárjában az amerikai piacon a DaimlerChrysler (a luxuskategóriás Mercedes és Maybach típusokat kivéve) több járművet értékesített, mint a hagyományosan második helyet elérő Ford. A cégcsoport ugyanakkor a Toyotánál alacsonyabb eladásokat produkált.

2007. május 14-én a DaimlerChrylser AG bejelentette, hogy a Chrysler 80,1%-át eladja a Cerberus Capital Management, L.P. amerikai befektetési társaságnak.^[3] A 2007. augusztus 3-án lezárult tranzakció végére a Chrysler cégneve Chrysler LLC lett. Ekkor mutatták be a cég régi-új logóját is, amely visszatért a Chrysler hagyományos ötágú csillagához.

Miután a gazdasági világválság hatására a Chrysler 2008 végén és 2009 elején hatalmas veszteségeket szenvedett el, 2009. április 27-én a Daimler AG megállapodott a Cerberusszal, hogy átengedi megmaradt 19,9%-os részesedését a befektetési alapnak, és befizet 600 millió dollárt a Chrysler nyugdíjalapjába. Három nappal később, 2009. április 30-án a Chrysler csődöt jelentett az amerikai szövetségi csődtörvény 11. szakasza alapján. Ez a típusú csődeljárás lehetővé teszi a cég reorganizációját, és tipikusan nem jár a cég felszámolásával. Ezzel egyidejűleg a cég bejelentette, hogy partneri kapcsolatra lép az olasz Fiat céggel.^[4]

Bővebben: Fiat Chrysler Automobiles

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

• 
  Aspen (Chrysler)
• 
  Avenger (Dodge)
• 
  Charger (Dodge)
• 
  Cirrus / Stratus / Breeze (Chrysler, Dodge & Plymouth)
• 
  Concorde / LHS (Chrysler)
• 
  Crossfire (Chrysler)
• 
  Dakota / Durango / Ram(Dodge)
• 
  Grand Cherokee (Jeep)
• 
  Intrepid (Chrysler & Dodge)
• 
  LeBaron (Chrysler)
• 
  Chrysler 300 / Dodge Magnum
• 
  1. generációs Neon 95-99 (Chrysler, Dodge & Plymouth)
• 
  2nd. Gen. Neon 2000–2005 (Chrysler, Dodge & Plymouth)
• 
  Nitro (Dodge)
• 
  Pacifica (Chrysler)
• 
  Prowler (Chrysler & Plymouth)
• 
  PT Cruiser (Chrysler)
• 
  Sebring (Chrysler)
• 
  Town & Country / Voyager (Chrysler & Plymouth); Dodge Caravan
• 
  Viper (Dodge)
• 
  Wrangler (Jeep)

• Benedek Attila: Amerikai autók. Buick, Cadillac, Chevrolet, Chrysler, Dodge, Ford, GM, GMC, Hummer, Jeep, Lincoln, Mercury, Oldsmobile, Pontiac; Nagykönyv, Nyíregyháza, 2008

A Wikimédia Commons tartalmaz Chrysler Corporation témájú médiaállományokat.