Cornwall hercege
| Vilmos walesi herceg | |
 | |
| Vilmos, Wales, Cornwall és Cambridge hercege | |
| Cornwall hercege | |
| Uralkodási ideje | |
| 2022. szeptember 8. – | |
| Örököse | György brit királyi herceg |
| Elődje | Károly walesi herceg |
| Utódja | a mindenkori uralkodó legidősebb és trónörökös fia |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Windsor |
| Született | 1982. június 21. (42 éves) London |
| Édesapja | III. Károly brit király |
| Édesanyja | Diána walesi hercegné |
| Testvére(i) | Henrik sussexi herceg |
| Házastársa | Katalin walesi hercegné |
| Gyermekei | |
| Vallás | anglikán |
 | |
| Vilmos walesi herceg címere | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vilmos walesi herceg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cornwall hercege Anglia egyik királyi hercegségnek, a Cornwall hercegségnek az uralkodója, a cím az egyik legelőkelőbb és legmagasabbra sorolt nemesi cím. A hercegség azzal a kifejezett céllal jött létre, hogy jövedelmet biztosítson a trónörökösnek. A brit uralkodó legidősebb fia születéskor vagy szülője trónra kerülésekor automatikusan megkapja a hercegséget és a Cornwall hercege címet. Cornwall herceg haszonélvezője a hercegség vagyonának, élvezi a hercegség nettó jövedelmét, de nem rendelkezik közvetlen tulajdonjoggal, nincs joga saját hasznára eladni a hercegség vagyonát.
Abban a pillanatban, amikor II. Erzsébet brit királynő meghalt, a fia, III. Károly lett a király és Károly legidősebb fia – Vilmos – a trónörökös és így Cornwall hercege. A Cornwall hercege címet a hivatalos (rövid) megszólításában csupán két napig – 2022. szeptember 8–9. – használta, mert szeptember 9-én az uralkodó Walesi herceggé nevezte ki. Az utóbbi cím magasabb a nemesi cím hierarchiában, mint a Cornwall hercegé.
Történelem
[szerkesztés]Geoffrey of Monmouth A brit királyok története (1136) könyvében azt állítja, hogy Cornwall hercege Uther Pendragon király alatt fellázadt, amikor a király megszállottja lett Gorlois feleségének, Igraine-nek. Uther megölte Gorloist és elvette Igraine-t: a fia Artúr király volt. Ennek a történetnek nincs bizonyítható részlete, így nem tekinthető első hivatkozásnak Conrwall hercegére.
1337. március 17-én III. Eduárd angol király az Cornwall grófságot hercegséggé emelte, első hercegének fiát, Eduárdot tette meg.[1] A Fekete Hercegként is ismert trónörökös apja életében, 1376-ban meghalt, így a Cornwall hercegség megszűnt.
III. Eduárd másodszor is létrehozta a Cornwall hercegséget, elhunyt fiának legidősebb fiát, a későbbi II. Richárd angol királyt tette meg herceggé. Hiába volt Richárd trónörökös, nem lehetett Cornwall hercege, mert nem a fia, hanem az unokája volt az uralkodónak. II. Richárd 1377-ben lépett trónra, a Cornwall hercege cím ekkor egyesült a koronával – nem szűnt meg, mert nem halálozott el utolsó viselője. A koronától IV. Henrik angol király uralkodása alatt, 1399-ben vált ki, amikor legidősebb fiának, a későbbi V. Henrik angol királynak adományozta a címet.
1547-ben VI. Eduárd trónra lépésével a cím megszűnt, mert a királynak nem volt és nem született gyereke. I. Jakab 1603-as trónra lépése újra kreálta a Cornwall hercege címet idősebb fia, Henrik Frigyes walesi herceg számára. A cím – bátyja halála miatt – öccséé, a későbbi I. Károlyé lett.
I. Károly király halálakor a koronaföldek a parlament irányítása alá kerültek – bővebben: angol polgárháború (1642-51) és angol forradalom (1640-49) – egészen 1660-ig.[2]
Jakab Eduárd, II. Jakab fia, Cornwall hercege lett születésekor 1688-ban. Bár apja elveszítette a trónt, Jakab Eduárdot nem fosztották meg címeitől és kitüntetéseitől. Az uralkodó Jakabot 1702. március 2-án hazaárulónak nyilvánította – az apja elveszített trónjainak követelése miatt –, és így címei az angol törvények értelmében elvesztek. Gúnyneve az idősebb trónkövetelő (Old Pretender) lett, az ifjabb trónkövetelő fia, Károly Eduárd Stuart volt, akit a skót nép Bonnie Prince Charlie-ként emleget.
Frigyes walesi herceg halála (1751) után II. György örököse unokája, Frigyes legidősebb fia, a leendő III. György lett. Az ifjú György herceget Wales hercegévé nyilvánította nagyapja, de nem lett Cornwall hercege, mert nem a fia, hanem a király unokája volt.
Cornwall hercegei
[szerkesztés]| A herceg neve | Uralkodó | Kinevezés dátuma | Megszűnés dátuma | Wales hercege és Chester grófja[3] | Rothesay hercege,[4] Lord of the Isles,[5] Prince[6] és Great Steward of Scotland.[7] | más fontos címek |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Edward of Woodstock | III. Eduárd | 1337 | 1376 meghalt |
1333 Chester grófja, 1343 Wales hercege | Aquitania hercege (1362–1372) | |
| Henry of Monmouth | IV. Henrik | 1399 | 1413 király lett |
1399 | Aquitania hercege (1390), Lancaster hercege (1399) | |
| Henry of Windsor | V. Henrik | 1421 születésével |
1422 király lett |
Aquitania hercege (1421) | ||
| Lancasteri Eduárd walesi herceg | VI. Henrik | 1454 (charter) |
1471 meghalt |
1454 | ||
| Yorki Eduárd | IV. Eduárd | 1471 (charter) |
1483 király lett |
1471 | Earl of March (1479), Earl of Pembroke (1479) | |
| Yorki Eduárd walesi herceg | III. Richárd | 1483 apja trónra lépett |
1484 meghalt |
1483 | Earl of Salisbury (1478) | |
| Artúr walesi herceg | VII. Henrik | 1486 születésével |
1502 meghalt |
1489 | ||
| Tudor Henrik | 1502 bátyja meghalt |
1509 király lett |
1504 | York hercege (1494) | ||
| Henrik Cornwall hercege | VIII. Henrik | 1511 születésével |
1511 meghalt |
|||
| Tudor Eduárd | 1537 születésével |
1547 király lett |
1537 | |||
| Henrik Frigyes walesi herceg | I. Jakab | 1603 apja trónra lépett |
1612 meghalt |
1610 | 1594 | |
| Stuart Károly | 1612 bátyja meghalt |
1625 király lett |
1616 | 1616 | Albany hercege 1600, York hercege (1605), Ormond márkija, Ross grófja, Lord Ardmannoch (1600) | |
| Charles James Stuart | I. Károly | 1629 születésével |
1629 meghalt[8] |
1629 | ||
| Charles Stuart | 1630 születésével |
1649 király lett |
1638 | 1638 | ||
| Jakab Eduárd | II. Jakab angol király | 1688 születésével |
1702 hazaárulás miatt megfosztották címeitől |
1688 | 1688 | |
| George Augustus | II. György | 1714 apja trónra lépett |
1727 király lett |
1714 | 1714 | Hannoveri választófejedelem, Cambridge hercege, korábban Cambridge márkija (-1727), Milford Haven grófja, Northallerton vikomtja, Tewkesbury bárója (1706) |
| Frigyes walesi herceg | II. György | 1727 apja trónra lépet |
1751 meghalt |
1727 | 1727 | Edinburgh hercege, Ely márkija, Eltham grófja, Launceston vikomtja, Snowdon bárója (1726) |
| George Augustus Frederick | III. György | 1762 születésével |
1820 király lett |
1762 | 1762 | |
| Albert Edward | Viktória | 1841 születésével |
1901 király lett |
1841 | 1841 | Dublin grófja (1850) |
| George Frederick Ernest Albert | [[[VII. Eduárd brit király|VII. Eduárd]] | 1901 apja trónra lépet |
1910 király lett |
1901 | 1901 | York hercege, Inverness grófja, Killarney bárója (1892) |
| Edward Albert Christian George Andrew Patrick David | V. György | 1910 apja trónra lépet |
1936 király lett |
1910 | 1910 | |
| Charles Philip Arthur George | II. Erzsébet | 1952 anyja trónra lépet |
2022 király lett |
1958 | 1958 | Edinburgh hercege, Merioneth grófja és Greenwich bárója |
| William Arthur Philip Louis | III. Károly | 2022 apja trónra lépet |
2022 | 2022 | Cambridge hercege, Strathearn grófja, Carrickfergus bárója (2011) |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Charter of 1337 :: 1337 Chapter 0 11 Edw 3 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. április 8.)
- ↑ Deacon, Bernard. A concise history of Cornwall (angol nyelven). Cardiff: University of Wales Press (2007). ISBN 0708320325. Hozzáférés ideje: 2023. április 8.
- ↑ Chester grófsága a középkori Anglia egyik leghatalmasabb grófsága volt, amely főként Cheshire és Flintshire megyékre terjedt ki. 1301 óta a címet általában az angol trón, 1707 után pedig a brit trón örökösei kapják. A 14. század végétől a walesi herceg címmel együtt adják.
- ↑ Rothesay hercege, Carrick grófja és Renfrew bárója. Rothesay hercege 1707 előtt a Skót Királyság, 1707 és 1800 között Nagy-Britannia, jelenleg pedig Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának trónörököse. Ez az a cím, amelyet az örökös köteles használni Skóciában. Az Egyesült Királyság többi részén és a tengerentúlon a Cornwall hercege – amely az uralkodó legidősebb élő fiához tartozik, akkor és csak akkor, ha ő az örökös – és a Wales hercege – hagyományosan a trónörökösnek ajándékozza az uralkodó – címet használják. Rothesay hercege más skót címekkel is rendelkezik, köztük Carrick grófja, Renfrew bárója. Rothesay a Bute-szigeten található, de a Cornwall Hercegségtől eltérően semmilyen jogi személy vagy földtulajdon nem kapcsolódik hozzá.
- ↑ Lord of the Isles. A Szigetek Ura vagy a Szigetek Királya skót nemesi cím. A címet a középkorban a Man-sziget, Arran, Bute, Islay, Hebridák Ross), Knoydart, Ardnamurchan és a Kintyre-félsziget uralkodói viselték. Anglia és Skócia királyai után a legnagyobb birtokosok és leghatalmasabb urak voltak.
- ↑ A "Skócia hercege" cím abból az időből származik, amikor Skócia külön királyság volt. A címet a skót trón örököse viselte. A források azt mutatják, hogy nagyjából ugyanúgy használták, mint a "walesi herceg" címet az angol trón örökösének megjelölésére.
- ↑ A Great Steward of Scotland (kb. Skócia Nagy Gondnoka) címet először I. Dávid skót király adományozta Walter Fitz Alannek 1161-62 körül. 1371-ben, amikor I. Róbert skót király lányának, Marjorie-nak és Walter Stewartnak, a cím hatodik viselőjének a fia, II. Róbert került a skót trónjára, a cím is visszaszállt a koronára. Ettől a dátumtól kezdve az uralkodó legidősebb fia élvezi.
- ↑ Születése napján meghalt.
További információk
[szerkesztés]Létező hercegi címek a Brit-szigeten és Írországban | ||
|---|---|---|
| Királyi hercegség |  | |
Anglia  | ||
Skócia  | ||
Nagy-Britannia Királysága  | ||
Ír Királyság  | ||
Egyesült Királyság  | ||
dőlt: a cím viselőjének nem ez a legmagasabb rangú címe :: (zárójelben: a cím létezik, de nincs viselője) | ||
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Duchy of Cornwall, a hercegség hivatalos honlapja