Ruházat

A ruházat azoknak az anyagoknak (elsősorban textíliáknak, vagy bőröknek) az összefoglaló neve, amiket az ember magára ölt. Éppúgy szolgálja a külső hatásoktól való védelmet, mint a kommunikációt. Több-kevesebb kompromisszummal alkalmazkodik az időjáráshoz, a közösség kultúrájához, a divathoz és az egyén szükségleteihez.

Az ékszereket, és szűkebb értelemben a kiegészítőket nem számítják a ruhadarabok közé.

A ruhatetűk génanalízise szerint az ember 75 ezer éve visel ruhát.^[1]

A ruházat véd az időjárás viszontagságától: a kihűléstől, a túlhevüléstől, a széltől és a napégéstől, miközben hagyja, hogy az izzadság szabadon távozzon. A védőöltözetek további hatásoktól is védenek. Ilyenek a golyóálló mellény, a hővédelmi ruha, a vegyvédelmi ruha, vagy a lovagi páncélzat. Ez a szerep azonban gyakran háttérbe szorul a többi funkció mellett.

A ruházat kommunikációs eszközként is működik. Ennek egy egyszerű módja egy feltűnő jelzés: például az útépítő munkások neonszínű mellénye megakadályozza, hogy a munkás észrevétlen maradjon, és baleset áldozata legyen.

A ruházat gyakran a különböző csoportokhoz való tartozást jelöli. A legegyszerűbb esetben semmit sem mond a csoportról, csupán a megkülönböztetést szolgálja, mint például a sportban a mezek. Máskor társadalmi szerepet, vagy foglalkozást jelöl. A legösszetettebb példát a katonai egyenruhák adják: megkülönböztetik az egyes fegyvernemeket és a tiszti rangokat is.

Továbbá kifejezheti az egyén ízlésvilágát, hangulatát, egyéniségét. A színek és a formák alapanyagot nyújtanak az esztétikai, ironikus kísérletezéshez, játékhoz. A ruhák lehetnek élvezeti cikkek, nyújthatnak érzéki élményt, lehetnek játékszerek. Ez függ az alapanyagtól, a színektől, és a formáktól.

Az egyes ember életében betöltött szerepe függ az egyéntől, de annak társadalmi környezetétől, annak elvárásaitól is. Egy ruhadarab az egyik ember számára lényegtelen csekélység, vagy praktikus viselet, egy másik számára életének egy fontos része.

Az is különféle lehet, ahogy az adott ruhadarab kifejezi az adott jelentést. Emögött nagyon különböző motívumok rejtőzhetnek: élvezet, praktikus szempontok, beilleszkedés vagy lázadás, életstílus, szociális státus, vagy éppen az aktuális hangulat kifejezése.

Mióta az ember ruhát visel, azóta használja arra, hogy kifejezze hovatartozását:

• törzs – törzsi viselet
• nemzetiség – népviselet, például magyar népviselet, vagy az ókori rómaiaknál a tóga és tunika
• vallás, például muszlim nőknél a fejkendő, csador, vagy burka
• foglalkozás – a védelmi- és rendvédelmi erőknek, valamint egyes szakmáknak egyenruhájuk van
• egyesület
• hangulat, például gyász

Továbbá jelezheti a kort, a nemet, a társadalmi osztályt, kasztot, vagy az iparosodott országokban a szubkultúrát.

Ha öltözködésről van szó, más tárgyak is szóba kerülnek:

• kiegészítők
• ékszerek
• ruhaanyagok
• viselet
• divat

A ruhadarabok többféleképpen is csoportosíthatók:

• alapanyagok: bőr, prém, nemez, kötött, szövött alapanyag
• viselés helye: alsónemű vagy felsőruha
• formák: ez adja meg, milyen ruhadarabról van szó
• hozzá társuló kiegészítők, ékszerek
• a viselő kora és neme
• történelmi korszak vagy divatkorszakok
• társadalmi funkció
• állapot: jó állapotban, vagy lerongyolódva
• márka

A ruhadarabok kiválasztását és gondozását megkönnyítendő a gyárilag készült darabokat ellátják néhány megkülönböztető jellel:

• méret
• anyagösszetétel
• kezelési jelképek
• márka

Az emberek a szépségideál érdekében az egészségüket is hajlandók kockára tenni. A divat sem mindig szolgálja az egészségmegőrzést. A túl szűk, vagy túl szoros ruhák elszoríthatják a vérkeringést, nyomhatják az idegszálakat, vagy a lágy szerveket; akadályozhatják a légzést és a hőszabályozást. A textilfestékek mérgezőek, vagy allergének lehetnek.

• Hans-Joachim Hoffman: Kleidersprache. Eine Psychologie der Illusion in Kleidung, Mode und Maskerade. Ullstein, Frankfurt am Main, 1985
• René König: Die zweite Haut. Elefantenpress, Berlin, 1987
• Ingrid Loschek: Mode – Verführung und Notwendigkeit. Bruckmann, München, 1991
• Ingrid Loschek: Reclams Mode- und Kostümlexikon. 5. Aufl., Reclam, Stuttgart, 2005
• Richard Sennett: Der Körper als Kleiderpuppe. In: Verfall und Ende des öffentlichen Lebens. Fischer, Frankfurt am Main, 1982
• Roland Barthes: Die Sprache der Mode. (deutsche Übersetzung), Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1985
• Philipp Zitzlsperger: Kostümkunde als Methode der Kunstgeschichte. In: Kritische Berichte. 1, 2006, S. 36–51.

• Szendy Kálmán: Nemzetek' képtára, mellyben az egész föld' ismeretes lakosai hív rajzolatokban 's leiratokban terjesztetnek elő; Wigand Ottó, Pest, 1833
• Szendrei János: A magyar viselet történeti fejlődése; MTA, Budapest, 1905 (hasonmásban: 2011)
• Ék Erzsébet: Magyarországi viseletek. A honfoglalástól napjainkig; 2. átdolg. kiad.; Codex Print, Budapest, 2004
• Imreh Zoltánné: Korok és divatok. Az öltözködés története. Munkatankönyv, 1-2.; Comenius, Karád, 2004
• Bathó Edit: A jász viselet; Jász Múzeumért Egyesület, Jászberény, 2004 (Jászsági füzetek)
• Takács Béla: A magyar református lelkészek öltözete; sajtó alá rend. Dienes Dénes; Hernád, Debrecen, 2004 (Nemzet, egyház, művelődés)
• Valuch Tibor: A lódentől a miniszoknyáig. A XX. század második felének magyarországi öltözködéstörténete; Corvina–1956-os Intézet, Bp., 2005
• Nemes Mihály: A magyar viseletek története; szerk., előszó Bencsik Gábor; Magyar Mercurius, Budapest, 2007
• Hajdu Tamás: A kismagyar; Magyar Ház, Budapest, 2008
• A szépség óhajtása. Öltözködés-kultúra az 1700–1815 közötti Magyarországon. Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. 2008. május 22–augusztus 3.; rend. Tompos Lilla, szerk. Ihász István; MNM, Budapest, 2008
• Flórián Mária: "A nép követte a szabást". Folyamatok a magyar paraszti öltözködés alakulásában 17-19. századi viselettörténeti adatok tükrében; Akadémiai, Budapest, 2009 (Néprajzi tanulmányok)
• A régi Erdély népeinek képeskönyve. Kkéziratos viseletkódex az Apafiak korából; tan. tanulm. Oborni Teréz, Tompos Lilla, Bencsik Gábor; Magyar Mercurius, Budapest, 2009
• Ságvári György: A Magyar Királyi Honvédség, 1868–1918; közrem. Martin Pammer; Hadtörténeti Intézet és Múzeum–Militaria, Budapest–Bécs, 2010
• Friedrich Hottenroth: Nagy viseletkönyv. A világ népeinek viseletei és használati tárgyai az ókortól a XIX. századig; szerk. Bencsik Gábor, ford. Havas Zsuzsanna; Magyar Mercurius, Budapest, 2010
• Ságvári György: Magyar uniformisok a honfoglalástól napjainkig; Kossuth–Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest, 2010
• A magyar viseletek története; szöveg Nagy Géza, ill. Nemes Mihály; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2012
• Sánta Eszter: Öltözéktervezés; Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság, Budapest, 2014
• Tomsics Emőke: Kacagány és camera. Az 1867-es koronázás fényképei a Magyar Nemzeti Múzeumban; MNM, Budapest, 2015
• Marnie Fogg: A ruha. 100 ötlet, ami örökre megváltoztatta a divatot; ford. Izsó Zita; Corvina, Budapest, 2015
• Markovics Ágota: Halhatatlan halandó. Nemzetek örök kincse a nő; Szülőföld, Gencsapáti, 2015
• Katona Edit–Tompos Lilla: Gyöngy az úri és népi öltözködésben; Cser, Budapest, 2016
• Rátkai Zsuzsa: Művészettörténet, öltözködéstörténet; Speciális Stúdió, Budapest, 2018
• Polgári sikk. Válogatás a Déri Múzeum iparművészeti gyűjteményéből. 2020. február 12–május 3.; kurátor Ormosi Viktória, interjúk Dallos-Nagy Krisztina; Déri Múzeum, Debrecen, 2020
• Pósán László: Mindennapi élet a középkortól a felvilágosodás koráig I. Táplálkozás, italfogyasztás, lakásviszonyok, öltözködés; Printart-Press, Debrecen, 2021
• Tompos Lilla: Hatások – jelek – irányok. A magyarországi öltözetek és jelentéstartalmuk változása a 16-20. században; Martin Opitz,Budapest, 2022
• Ságvári György: "Mindenkinek cifrán csillog ruházatja". Írások a 18-19. századi magyar öltözködésről, egyenruhákról; HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest, 2022
• Himberger István: Magyar dolmányok. Atillák készítése; Püski, Budapest, 2023