oktatás
Kiejtés
- IPA: [ ˈoktɒtaːʃ]
Főnév
oktatás
- A nevelésnek az a része amely bizonyos ismeretek és készségek elsajátítását célozza meg.
Etimológia
Fordítások
Tartalom
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | oktatás | oktatások |
| tárgyeset | oktatást | oktatásokat |
| részes eset | oktatásnak | oktatásoknak |
| -val/-vel | oktatással | oktatásokkal |
| -ért | oktatásért | oktatásokért |
| -vá/-vé | oktatássá | oktatásokká |
| -ig | oktatásig | oktatásokig |
| -ként | oktatásként | oktatásokként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | oktatásban | oktatásokban |
| -on/-en/-ön | oktatáson | oktatásokon |
| -nál/-nél | oktatásnál | oktatásoknál |
| -ba/-be | oktatásba | oktatásokba |
| -ra/-re | oktatásra | oktatásokra |
| -hoz/-hez/-höz | oktatáshoz | oktatásokhoz |
| -ból/-ből | oktatásból | oktatásokból |
| -ról/-ről | oktatásról | oktatásokról |
| -tól/-től | oktatástól | oktatásoktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | oktatásom | oktatásaim |
| a te | oktatásod | oktatásaid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
oktatása | oktatásai |
| a mi | oktatásunk | oktatásaink |
| a ti | oktatásotok | oktatásaitok |
| az ő | oktatásuk | oktatásaik |
Származékok
- (összetételek): felnőttoktatás, felsőoktatás, filmoktatás, hitoktatás, magánoktatás, nyelvoktatás, népoktatás, oktatástan, oktatásügy, pártoktatás, rajzoktatás, szakoktatás, távoktatás, tömegoktatás, vallásoktatás