Kaltsiumkarbonaat
Erscheinungsbild
(Widjerfeerd faan Kalkstian)
Tekst üüb Öömrang |
Struktuurformel | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Algemian | ||||||||||||||||||
Nööm | Kaltsiumkarbonaat | |||||||||||||||||
Ööder nöömer |
| |||||||||||||||||
Formel | CaCO3 | |||||||||||||||||
CAS-Numer |
| |||||||||||||||||
PubChem | 10112 | |||||||||||||||||
ATC-Code | ||||||||||||||||||
Beskriiwang |
saner klöör an stirem[2] | |||||||||||||||||
Eegenskapen | ||||||||||||||||||
Molaar mase | 100,09 g·mol−1 | |||||||||||||||||
Tustant |
fääst[2] | |||||||||||||||||
Sachthaid | ||||||||||||||||||
Smoltponkt | ||||||||||||||||||
Apliasang |
so gud üs goorei uun weeder (14 mg·l−1 bi 20 °C)[2] | |||||||||||||||||
Seekerhaid | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
MAK-miat |
Schweiz: 3 mg·m−3 (üs stoof) | |||||||||||||||||
Toxikoloogisk dooten | ||||||||||||||||||
Thermodynaamisk eegenskapen | ||||||||||||||||||
ΔHf0 | ||||||||||||||||||
Miast wurd SI-ianhaiden brükt. |
Kaltsiumkarbonaat of ianfach Kalk as en cheemisk ferbinjang faan Kaltsium, Köölstoof an Sürstoof mä det cheemisk formel CaCO3. Hat as en saalt faan't köölsüren an hiart tu a karbonaaten.
Bilen
[Bewerke | Kweltekst bewerke]-
Kaltsit
-
Trawertiin
-
Marmor
-
Kritj
Kwelen
[Bewerke | Kweltekst bewerke]- ↑ Hans-Joachim Rose: Die Küchenbibel. Enzyklopädie der Kulinaristik. S. 161.
- ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 2,6 2,7 Iindraanj tu CAS-Nr. 471-34-1 uun't GESTIS-dootenbeenk faan't IFA, ufrepen di 20. August 2008 (mä JavaScript).
- ↑ Dootenbleed Kaltsiumkarbonaat bi Merck, ufrepen di 5. August 2008.
- ↑ 4,0 4,1 (ütjden faan) David R. Lide: CRC Handbook of Chemistry and Physics. 90. aplaag. (uun't näät: 2010), CRC Press/Taylor and Francis, Boca Raton, FL, Standard Thermodynamic Properties of Chemical Substances, S. 5-19.
Luke uk diar
[Bewerke | Kweltekst bewerke] Commonskategorii: Kaltsiumkarbonaat – Saamlang faan bilen of filmer