nagy

See also: Nagy

Hungarian

Uncertain.^[1] Probably related to Northern Mansi яныг (ânyg).

nagy (comparative nagyobb, superlative legnagyobb)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	nagy	nagyok
accusative	nagyot	nagyokat
dative	nagynak	nagyoknak
instrumental	naggyal	nagyokkal
causal-final	nagyért	nagyokért
translative	naggyá	nagyokká
terminative	nagyig	nagyokig
essive-formal	nagyként	nagyokként
essive-modal	—	—
inessive	nagyban	nagyokban
superessive	nagyon	nagyokon
adessive	nagynál	nagyoknál
illative	nagyba	nagyokba
sublative	nagyra	nagyokra
allative	nagyhoz	nagyokhoz
elative	nagyból	nagyokból
delative	nagyról	nagyokról
ablative	nagytól	nagyoktól
non-attributive possessive - singular	nagyé	nagyoké
non-attributive possessive - plural	nagyéi	nagyokéi

Compound words

Expressions

nagy (plural nagyok)

an important person
az egyház nagyjai ― the fathers of the church

a múlt nagyjai ― the great people of the past
an older child
an adult
(with a possessive suffix) the bulk, majority, greater/better part (of a set)
Synonyms: zöm, többség, oroszlánrész

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	nagy	nagyok
accusative	nagyot	nagyokat
dative	nagynak	nagyoknak
instrumental	naggyal	nagyokkal
causal-final	nagyért	nagyokért
translative	naggyá	nagyokká
terminative	nagyig	nagyokig
essive-formal	nagyként	nagyokként
essive-modal	—	—
inessive	nagyban	nagyokban
superessive	nagyon	nagyokon
adessive	nagynál	nagyoknál
illative	nagyba	nagyokba
sublative	nagyra	nagyokra
allative	nagyhoz	nagyokhoz
elative	nagyból	nagyokból
delative	nagyról	nagyokról
ablative	nagytól	nagyoktól
non-attributive possessive - singular	nagyé	nagyoké
non-attributive possessive - plural	nagyéi	nagyokéi

Compound words

Expressions

^ nagy in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)