vivő
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From the vi(v)- stem of visz (“to take, carry”) + -ő (present-participle suffix).
Pronunciation
[edit]Participle
[edit]vivő
Derived terms
[edit]Compound words with this term at the beginning
Related terms
[edit]Noun
[edit]vivő (plural vivők)
Declension
[edit]Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | vivő | vivők |
accusative | vivőt | vivőket |
dative | vivőnek | vivőknek |
instrumental | vivővel | vivőkkel |
causal-final | vivőért | vivőkért |
translative | vivővé | vivőkké |
terminative | vivőig | vivőkig |
essive-formal | vivőként | vivőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | vivőben | vivőkben |
superessive | vivőn | vivőkön |
adessive | vivőnél | vivőknél |
illative | vivőbe | vivőkbe |
sublative | vivőre | vivőkre |
allative | vivőhöz | vivőkhöz |
elative | vivőből | vivőkből |
delative | vivőről | vivőkről |
ablative | vivőtől | vivőktől |
non-attributive possessive - singular |
vivőé | vivőké |
non-attributive possessive - plural |
vivőéi | vivőkéi |
Possessive forms of vivő | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | vivőm | vivőim |
2nd person sing. | vivőd | vivőid |
3rd person sing. | vivője | vivői |
1st person plural | vivőnk | vivőink |
2nd person plural | vivőtök | vivőitek |
3rd person plural | vivőjük | vivőik |
Derived terms
[edit]Compound words with this term at the end
See also
[edit]The seven sz-v stem verbs
Indicative 1st-p. sg. |
eszem, iszom, hiszek, viszek, leszek, teszek, veszek |
Infinitive | enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni | Pres. part. | evő, ivó, hívő, vivő, lévő/levő, tevő, vevő | |
Past 1st p. sg. |
ettem, ittam, hittem, vittem, lettem, tettem, vettem |
Verbal nouns |
evés, ivás, (hivés,) vivés, levés, tevés, vevés | |||
Imperative 1st-p. sg. |
egyek, igyak, higgyek, vigyek, legyek, tegyek, vegyek | Past 3rd sg. | evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett | Other nouns |
étel, ital, hitel, vitel, | (lét,) tétel, vétel |
(obs./archaic | őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn) | — | lény, tény, vény |
Further reading
[edit]- vivő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN