szótlan
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]szó (“word”) + -tlan (“-less, without”)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]szótlan (comparative szótlanabb, superlative legszótlanabb)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szótlan | szótlanok |
| accusative | szótlant | szótlanokat |
| dative | szótlannak | szótlanoknak |
| instrumental | szótlannal | szótlanokkal |
| causal-final | szótlanért | szótlanokért |
| translative | szótlanná | szótlanokká |
| terminative | szótlanig | szótlanokig |
| essive-formal | szótlanként | szótlanokként |
| essive-modal | szótlanul | — |
| inessive | szótlanban | szótlanokban |
| superessive | szótlanon | szótlanokon |
| adessive | szótlannál | szótlanoknál |
| illative | szótlanba | szótlanokba |
| sublative | szótlanra | szótlanokra |
| allative | szótlanhoz | szótlanokhoz |
| elative | szótlanból | szótlanokból |
| delative | szótlanról | szótlanokról |
| ablative | szótlantól | szótlanoktól |
| non-attributive possessive - singular |
szótlané | szótlanoké |
| non-attributive possessive - plural |
szótlanéi | szótlanokéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- szótlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN