folyamatos
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]folyamat (“process”) + -os (adjective-forming suffix)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]folyamatos (comparative folyamatosabb, superlative legfolyamatosabb)
- continuous (without break, cessation, or interruption in time)
- (linguistics) continuous (expressing an ongoing action or state)
- folyamatos múlt idő ― past continuous
Declension
[edit]| Inflection of folyamatos | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | folyamatos | folyamatosak |
| accusative | folyamatosat folyamatost |
folyamatosakat |
| dative | folyamatosnak | folyamatosaknak |
| instrumental | folyamatossal | folyamatosakkal |
| causal-final | folyamatosért | folyamatosakért |
| translative | folyamatossá | folyamatosakká |
| terminative | folyamatosig | folyamatosakig |
| essive-formal | folyamatosként | folyamatosakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | folyamatosban | folyamatosakban |
| superessive | folyamatoson | folyamatosakon |
| adessive | folyamatosnál | folyamatosaknál |
| illative | folyamatosba | folyamatosakba |
| sublative | folyamatosra | folyamatosakra |
| allative | folyamatoshoz | folyamatosakhoz |
| elative | folyamatosból | folyamatosakból |
| delative | folyamatosról | folyamatosakról |
| ablative | folyamatostól | folyamatosaktól |
| non-attributive possessive - singular |
folyamatosé | folyamatosaké |
| non-attributive possessive - plural |
folyamatoséi | folyamatosakéi |
Derived terms
[edit](Expressions):
See also
[edit]Further reading
[edit]- folyamatos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN