fejes

fej (“head”) +‎ -es (“having”, adjective-forming suffix)

• IPA^(key): [ˈfɛjɛʃ]
• Hyphenation: fe‧jes
• Rhymes: -ɛʃ

fejes (not comparable)

1. with a head, having a head

   Antonym: fejetlen

2. (anatomy) capitate (having a distinct globular tip)

• (adjectival derivatives of body parts) testes, agyas, ajakos, arcos, artériás, bajszos/bajuszos, béles/beles, bokás, bordás, bőrös, bundás, combos, csontos, csőrös, derekas, emlős, eres, farkas, fejes, fenekes, fogas, füles, gerinces, gyapjas, gyomros, hajas, hájas, hasas, hátas, homlokos, húsos, ideges, inas, izmos, karos, kebles, körmös, kezes, lábas/lábos, májas, melles, nyakas, nyálas, nyelves, orros, patás, pikkelyes, pocakos, pofás, porcos, ráncos, sarkos, szájas, szakállas, szárnyas, szarvas, szemölcsös, szemöldökös, szemes, szerves, szíves, szőrös, talpas, tenyeres, térdes, tollas, torkos, tüdős, ujjas, vállas, vénás, véres; (of plants) ágas, gyökeres, héjas, leveles, lombos, magos, száras, virágos

fejes (plural fejesek)

1. top dog, bigwig, boss (a person of importance to a group or organization)

   Synonym: nagykutya

2. dive (a jump or plunge into water with head first)

   Synonym: fejesugrás

• fejes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN