bocsátom

• bocsájtom

bocsát +‎ -om (personal suffix)

• IPA^(key): [ˈbot͡ʃaːtom]
• Hyphenation: bo‧csá‧tom

bocsátom

1. first-person singular indicative present definite of bocsát

This form also occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

• bocsátom (…) meg, meg … bocsátom ― megbocsátom ― megbocsát
• and some more, see its derivatives with verbal prefixes.