[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Jump to content

megye

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Either from Serbo-Croatian međa (border, boundary) or Slovene meja (border, boundary).[1][2]

Pronunciation

[edit]

Noun

[edit]

megye (plural megyék)

  1. county, shire (administrative region of a country)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative megye megyék
accusative megyét megyéket
dative megyének megyéknek
instrumental megyével megyékkel
causal-final megyéért megyékért
translative megyévé megyékké
terminative megyéig megyékig
essive-formal megyeként megyékként
essive-modal megyéül megyékül
inessive megyében megyékben
superessive megyén megyéken
adessive megyénél megyéknél
illative megyébe megyékbe
sublative megyére megyékre
allative megyéhez megyékhez
elative megyéből megyékből
delative megyéről megyékről
ablative megyétől megyéktől
non-attributive
possessive - singular
megyéé megyéké
non-attributive
possessive - plural
megyééi megyékéi
Possessive forms of megye
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. megyém megyéim
2nd person sing. megyéd megyéid
3rd person sing. megyéje megyéi
1st person plural megyénk megyéink
2nd person plural megyétek megyéitek
3rd person plural megyéjük megyéik

Derived terms

[edit]
Compound words

References

[edit]
  1. ^ megye in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. ^ megye in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading

[edit]
  • megye in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN