há

• 國際音標^(幫助): [ˈɦaː]

há n (無語尾變化)

1. 拉丁文字字母H的名稱。

• Příruční slovník jazyka českého (1935-1957) 中有關 há 的內容
• Slovník spisovného jazyka českého (1960-1971, 1989) 中有關 há 的內容

há

1. 皮，皮膚

• 國際音標^(幫助): /hɔɑː/
• 韻部：-ɔɑː
• 同音詞：háð
• 韻部：-ɔaː

há n（屬格單數 hás，複數 há）

1. 拉丁文字字母H的名稱。

há 的变格 n3 单数 复数 不定 定 不定 定 主格 há háið há háini 宾格 há háið há háini 与格 hái háinum háum háunum 属格 hás hásins háa háanna

• Template:List:Latin script letter names/fo

há!

1. 哈！

• há há!

• 國際音標^(幫助): [ˈhaː]

• 音頻：

  (檔案)

há

1. 拉丁文字字母H的名稱。

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	há	hák
賓格	hát	hákat
與格	hának	háknak
工具格	hával	hákkal
因果格	háért	hákért
轉移格	hává	hákká
到格	háig	hákig
樣格-形式	háként	hákként
樣格-情態	—	—
內格	hában	hákban
頂格	hán	hákon
接格	hánál	háknál
入格	hába	hákba
上下格	hára	hákra
向格	hához	hákhoz
出格	hából	hákból
上格	háról	hákról
奪格	hától	háktól

há 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 hám háim 第二人称单数 hád háid 第三人称单数 hája hái 第一人称复数 hánk háink 第二人称复数 hátok háitok 第三人称复数 hájuk háik

• Template:List:Latin script letter names/hu

• há in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

• 國際音標^(幫助): /hauː/
• 韻部：-auː

(此詞的語源缺失或不完整。請協助添加，或在茶室進行討論。)

há n (屬格單數 hás，主格複數 há)

1. 拉丁文字字母H的名稱。

(此詞的語源缺失或不完整。請協助添加，或在茶室進行討論。)

há f (屬格單數 hár 或 háar，主格複數 hár)

1. 割後再生的草

(此詞的語源缺失或不完整。請協助添加，或在茶室進行討論。)

há (弱變化動詞，第三人稱單數過去時直陳式 háði，動名詞 háð)

1. (及物，+ 與格) 傷害，妨礙

• ha — 非標準

há (ha²，注音 ㄏㄚˊ)

1. 虻的漢語拼音讀法
2. 蛤的漢語拼音讀法
3. 蝦／虾的漢語拼音讀法

há

1. 為他/她/它/他們
2. 對他/她/它/他們有好處的

(此詞的語源缺失或不完整。請協助添加，或在茶室進行討論。)

há

1. 誒！你怎麼說？

繼承自原始日耳曼語 *hah(w)ō，與法羅語 hógvur、新挪威語 hå 同源。

há f

1. 割後再生的草

• 新挪威語: hå m 或 f
• 書面挪威語: hå m 或 f

há

1. hafa的另一種寫法

請參閲主詞條的词源章節。

há

1. hár 的屈折变化形式：
   1. 原級強變化陰性主格單數
   2. 原級強變化中性主格/賓格複數

há

1. hár 的屈折变化形式：
   1. 不定賓格/與格單數
   2. 不定屬格複數
2. hár 的屈折变化形式：
   1. 不定賓格/與格單數
   2. 不定賓格/屬格複數

• há in A Concise Dictionary of Old Icelandic, G. T. Zoëga, Clarendon Press, 1910, at Internet Archive.

• ha (棄用)

繼承自古葡萄牙語 á，繼承自通俗拉丁語 *at，繼承自拉丁語 habet。^[1]

• 韻部：-a
• 同音詞：á, à, -á
• 斷字：há

há

1. haver 的屈折变化形式：
   1. 第三人稱單數現在時直陳式
   2. 第二人稱單數命令式

• -á

源自梵語 अत्ति (atti)。

há

1. 吃

há

1. 殺

• (河內) 國際音標^(幫助): [haː˧˦]
• (順化) 國際音標^(幫助): [haː˨˩˦]
• (胡志明市) 國際音標^(幫助): [haː˦˥]

繼承自原始越語 *haːʔ，繼承自原始孟-高棉語 *haʔ；與原始巴拿語 *haː (“張嘴”)（巴拿語 ha）、高棉語 ហា (haa)、孟語 ဟာ (“張大嘴”)等同源。亦對照意思相同的 hả，繼承自原始孟-高棉語 *hah。

há (𠹛)

1. (擬聲詞) 張開（嘴）

   Há mồm!

   張嘴！

há

1. (書面) 表示反問

   Ấy há phải là ác hay sao?

   這難道不是在作惡嗎？