Neretva

Neretva
A Neretva Mostarban
Közigazgatás
Országok	Bosznia-Hercegovina,  Horvátország
Földrajzi adatok
Hossz	225 km
Vízhozam	378 m³/s
Vízgyűjtő terület	9106 km²
Forrás	Zelengora hegység, Bosznia-Hercegovina
é. sz. 43° 16′ 17″, k. h. 18° 33′ 27″43.271388888889, 18.557543.271389°N 18.557500°E
Torkolat	Adriai-tenger (Pločénél)
é. sz. 43° 01′ 11″, k. h. 17° 26′ 42″43.019722222222, 17.44543.019722°N 17.445000°E
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Neretva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Neretva (olaszul Narenta) folyam Bosznia-Hercegovina és Horvátország területén.

A folyó a Zelengora hegységben ered mintegy 1100 m tengerszint feletti magasságban, és Pločénél torkollik az Adriai-tengerbe. Hossza 225 km, ebből a Horvátországra eső rész 22 km. Jablanicánál az átlagos vízhozama 115 m³/s, míg a torkolatnál 378 m³ másodpercenként.

Vízgyűjtő területe 9106 km².^[1]

A legfelső szakaszán meredek és sziklás völgyben folyik északnyugati irányban, majd Konjicnál – ahol felveszi a jobbról érkező Trešanica vizét – kissé szélesedik a völgye, miután kilép a Visočica és a Prenj hegységek közül. Konjictól északnyugatra táplálja a korábbi, nyugati irányba forduló völgyében mesterségesen felduzzasztott Jablanicai-tavat. Ma már a tóba ömlik a Neretva korábbi két jobb oldali mellékfolyója, a Neretvica és a Ráma. A Ráma egykori torkolati pontjától a Neretva kilép a mesterséges tóból, s ismét önálló folyóként folytatja útját, de most már déli irányban, medre szélesebbé válik. A tavat elhagyva hamarosan eléri Jablanicát, amin túl kezdődik az úgynevezett Neretva-kanyon: ismét kopár sziklás hegyek közé vágódva halad, bal partján először a Prenj, majd a Velež, jobb partján pedig a Čvrsnica, majd a Čabulja hegység emelkedik. Még Mostar előtt eléri a bjelopoljei síkot, Mostar után pedig felveszi bal oldali mellékfolyóját, a Bunát. Čapljina városától délre ömlik bele balról a Bregava, jobbról pedig a Trebižat; a Neretva-völgy innentől kezdve még szélesebbé válik. Metković horvát határváros, környékén a Neretva vidéke mocsaras síkság. Opuzennél kezdődik a folyó deltatorkolata, ami az Adriai-tenger Neretvai-csatornájában végződik.

A 19. század végén és a 20. század elején a tengertől Metkovićig 150 tonnás hajók közlekedhettek rajta.

A Neretvának nagyon hideg a vize, nyáron sem éri el a 10 °C-t. A mediterrán klímának köszönhetően deltájában mandarint termesztenek.

Jelentősebb városok a Neretva mentén: Konjic, Jablanica, Mostar, Počitelj, Čapljina, Metković, Opuzen és Ploče.

Főbb mellékfolyói a Trebižat, Buna és Bregava.

A második világháborúban súlyos harcokat vívtak a folyó mentén.

• Narenta. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

• Révai nagy lexikona XIV. kötet (Mons–Ottó). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1916. 276. o.  , Narenta. (mek.oszk.hu)(pdf) Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 12.
• A Neretva völgyében Sarajevótól Mostarig; Mostartól a tengerpartig. In Bács Gyula: Jugoszlávia. Ellenőrizte: Niederhauser Emil, Probáld Ferenc, Somogyi Sándor, Székely András és Pavle Radanov. A fényképeket Bács Gyula, Bognár Jenő, Borsai Lipót, a Turistički Savez Jugoslavije és a Turistička Štampa bocsátotta rendelkezésre. A térképeket készítette és sokszorosította a Kartográfiai Vállalat, Budapest. Ötödik, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Panoráma. 1983. 416–418; 428–435. o. = Útikönyvek (ISSN 0324-5888), ISBN 963-243-262-2  
• Google Térkép
• Világutazó [1]

• Bosznia-Hercegovina.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Mostar.lap.hu – Linkgyűjtemény

Ez a folyóról, patakról, vízesésről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!