[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Chauliodus macouni

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chauliodus macouni
A hal feje közelről; Alaszka közelében
A hal feje közelről; Alaszka közelében
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Stenopterygii
Rend: Nagyszájúhal-alakúak (Stomiiformes)
Alrend: Phosichthyoidei
Család: Mélytengeri viperahalfélék (Stomiidae)
Alcsalád: Chauliodontinae
Nem: Chauliodus
Bloch & Schneider, 1801
Faj: C. macouni
Tudományos név
Chauliodus macouni
Bean, 1890
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Chauliodus macouni témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Chauliodus macouni témájú kategóriát.

A Chauliodus macouni a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a nagyszájúhal-alakúak (Stomiiformes) rendjébe és a mélytengeri viperahalfélék (Stomiidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A Chauliodus macouni a Csendes-óceán északi felén él; nyugaton a Bering-tengertől Japánig, míg keleten az Alaszkai-öböltől Alsó-Kalifornia (Baja California) középső részéig fordul elő. A Kaliforniai-öbölben is megtalálható.

Megjelenése

[szerkesztés]
Egy kifogott példány

Hossza elérheti a 25,4 centimétert, tömege a 23,4 grammot. 56-62 csigolyája van. A hátúszó első sugara igen hosszú, a zsírúszója a farok alatti úszó mögött található, a hasúszók hosszúak és keskenyek. Testszíne a sötét barnától a feketéig változik. A hasán világítószervsorok vannak.

Életmódja

[szerkesztés]

Mélytengeri halfaj, amely 25-4390 méteres mélységekben él. Éjszaka feljön a vízfelszínére. Tápláléka planktoni rákok, nyílférgek (Chaetognatha) és halak.

Legfeljebb 8 évig él.

Szaporodása

[szerkesztés]

A Chauliodus macouni ikrákkal szaporodik. Az ikrák és a kikelt lárvák a planktonnal úsznak.

Felhasználása

[szerkesztés]

Ezt a halat vonóhálóval halásszák.

Források

[szerkesztés]
  • Chauliodus macouni Bean, 1890 FishBase
  • Eschmeyer, W.N., E.S. Herald and H. Hammann, 1983. A field guide to Pacific coast fishes of North America. Houghton Mifflin Company, Boston, U.S.A. 336 p.